Somlójenő története

Egykori lakói és birtokosai a Jenő- törzsből származó, a király felszólítására azonnal hadba szálló várjobbágyok voltak. A Jenő nevű földön később két falu jött létre: Nagyjenő (a mai Tüskevár) és Kisjenő (ma Somlójenő). A Somló előtagot jóval később kapta a község. 1321- ben villa Kysyenew, 1611- ben Kys Gyeneo, 1696- ban pedig Kys Genő néven említik. A középkortól a jobbágyfelszabadításig a győri püspök fennhatósága alatt állt, egytelkes nemesek népesítették be. Egyházi nemesei az újkorban Vecse székhez, (ma Somlóvecse) vármegyéhez tartoztak. Később a zsellér népesség is megjelenik a lakosok közt, de a határ teljesen nemesi jogú maradt. A Somló- hegy nyugati termőterületének egy része Kisjenő határába tartozott. A lakosok megélhetésének alapja a szőlő volt. Szőlőművelés a 16. századtól állandósult. A községnek saját vízimalma volt. Kőház-kastélyát 1592- ben említik először. A ma is álló római katolikus templom középkori eredetű. 1960- ban kultúrházat, könyvtárat és tanácsházat építettek. 1960. évi népszámláláskor 535 lakosa volt. Somlójenő külterülete Várda- puszta, Márja- major és Somló- hegy. Somlójenő és Somlóvásárhely 1969. január 1- től alkot közös tanácsot Somlóvásárhely székhellyel.